Ezzel ellentétben a judeo-kereszténység a Mózes V. könyve 4/19 azt mondja, hogy "
Se szemeidet fel ne emeld az égre, hogy meglásd a napot, a holdat és a csillagokat, az égnek minden seregét, hogy meg ne tántorodjál, és le ne borulj azok előtt, és ne tiszteljed azokat, a melyeket az Úr, a te Istened minden néppel közlött, az egész ég alatt."
A Királyok II. könyve 16/2-3 pedig azt mondja, hogy "nem azt cselekedé, a mi az Úrnak, az ő Istenének tetszett volna, a mint Dávid, az ő atyja, hanem az Izráel királyainak útjokon járt, még az ő fiát is átvitte a tűzön, a pogányok útálatosságai szerint, a kiket az Úr az Izráel fiai előtt kiűzött volt. És ott áldozott és tömjénezett a magaslatokon és a halmokon és minden zöld fa alatt."
Vagy nézzük a Királyok II. könyve 23/5-öt, ahol azt mondja, hogy "És kiirtá a bálvány papokat is, a kiket Júda királyai állítottak be, hogy a magaslatokon tömjénezzenek Júda városaiban és Jeruzsálem körül, és mindazokat is, a kik a Baálnak, a napnak, holdnak, égi jeleknek és az egész mennyei seregnek tömjéneztek."
A mi népünk, a MAGYAR, mely a Mag és a Tudás népe, bizony felemelte a tekintetét az égre, mert régen legfőbb vágya a Menny elérése volt, míg országának legnagyobb felületű tavát, a magyar tengert BALATON-nak nevezi, mely elnevezés a BÁL A TÓN kifejezésből hagyományozódott ránk (Szántai Lajos). Az egyiptomi piramisszövegek egyik leggyakrabban hangoztatott ígérete, hogy az emberi lélek a csillagok közé jut. Balkányi Szabó L. Debrecen helyneveiről írt könyvében írja, hogy "Bálhegy és Báltisztása a debreceni nagycserének a Fancsika felőli részén van. E nevezet gyaníthatólag a Bál-tisztelet korából, még Attila idejéből maradhatott fenn, mit bizonyítani látszik: először az, hogy őseink, mint általában minden nap- vagy tűzimádók (Bál--Bel-Bél-Béla-Bila-Vila-Világosság-fejérség, tiszta-ság, fény, tűz, nap, úr-erő) az isteni tiszteletet rendesen halmokon és folyók mellett szokták véghezvinni, és éppen e hegy alatt is van egy folyó...."
BEL-GRÁD = FEHÉR-VÁR
Színia leírja a DOB-SZER-DA könyvében, hogy az Atyaistent úgy nevezték, hogy BÁL-vány. A külföldi krónikások, a kívülállók mindig is azt mondták népünkre, hogy Bálványimádók, viszont azt is megemlítették, hogy a magyarok (szkíták) nem szobrokat imádtak, hiszen miként Herodotosz is leírja: " Nem szokásuk, hogy istenszobrokat, szentélyeket, oltárokat emeljenek, ellenkezőleg ostobának tartják azokat, akik így tesznek, és gondolom azért, mert a hellénekkel ellentétben nem hisznek abban, hogy az isteneknek emberi alakja van. A legmagasabb csúcsokra járnak fel, és ott áldoznak...." Magyarán a Bálványimádók szó annyit jelentett, hogy a magyarok Bálvány Istent imádták, vagyis, miként BEL, a Bál egyik változata fehéret jelent, a magyarok a Fehér/Fényes Istent imádták. A Bükk hegység legmagasabb pontját máig BÁLványvak nevezik (Bánkúton), nem sokkal alatta pedig Szentlélek helységét találjuk. Tulajdonképpen a BÁL jelző maradt meg az iskolai bál kifejezésben is.
Egyiptomban a Nap egyik földi jelképe a bika volt. Ízisz egyiptomi termékenységi istennő fejdíszén is felismerhetőek a bikaszarvak, melyek közrefogják a Napkorongot. Radics Géza párhuzamot vont Ízisz fejdísze és a matyóhímzés legkedveltebb eleme, a tulipán közt, ahol a hímzés közepén szintén a Nap foglal helyet. http://www.magtudin.org/Eredetunk%20II.htm 2012 június 5-6-án a Vénusz-tranzit, mikor a Vénusz a Nap előtt halad el, a Bika szarvai közt zajlik le. A lenti képen nap-hónap megjelenítés.
Az európai vallástörténet és az európai okkult tradíció úgy tudja, hogy egykor a templomok földalatti termeiben, vagy barlangok mélyén helyezték el az Ízisz szobrokat. Fulcanelli szerint a Fekete Madonnák kultusza ezekből alakult ki. Megemlítendő, hogy az ország- és világhódítók, éppen úgy, akárcsak SanFranciscóban (ALCATRAZ) a Golden Gate híd (ARANYKAPU) mellé, kis hazánkban, a Márianosztrán található pálos kolostorba is börtönt terveztek. Éppen Márianosztrán található az egyik Fekete Madonna.
Ízisz magába olvasztotta Szopdetet, a Szíriusz csillag megszemélyesítését is, mivel ez a csillag a Nílus áradása előtt jelenik meg, és emiatt a termékenység elhozójának tartották. Szopdetnek azonban mindig megmaradt elkülönült azonossága is, mert a Szíriusz az égen ragyogott, míg Ízisz az alvilág királyának, Ozirisznek a felesége volt.
Ízisz maga egy kapu, melyen kulcslyuk található Egyiptomban és aranyszínű.
Tutanhamon belső részeinek szarkofágját tartalmazó kanópuszszekrény körül Szelket, Nephtüsz, Izisz és Néith foglal helyet. A szekrény koszorúpárkányzatát napkorongokkal és kígyókkal díszitették. Számuk a Napegyenlítő forgási periódusára utal.
Tutanhamon sírkamrájában 144 tárgyi leletet katalogizáltak a régészek, melyből a 144. volt maga a test, miként Tutanhamon maszkja is tömör aranyból készült, mely a Nap, a Fény féme (fém/fény).
Tutanhamont hármas koporsóba helyezték, akárcsak Attilát, mely Born Gergely szerint "Attila hármas koporsója egy olyan „generátor”, mely a galván-elemekhez hasonlítható, azonban nem elektromos részecskéket (elektronokat), hanem mágneses egypólusokat (értsd: különálló északi és déli pólusokat) állít elő. E különálló pólusok kapcsolatba hozhatók az idő problematikájával, amennyiben – a közlés szerint – az időfolyam épp azon a ponton keletkezik, ahol a pólusok dipólussá egyesülnek (Vízöntő-paradoxon). Ez a „generátor” (azaz a koporsó) továbbá kapcsolatban áll a Föld pólusvándorlásával is (mely utóbbi valószínűsíthetően jelentős szerepet játszik a földi kataklizmák bekövetkezésében, a napfolttevékenységgel szoros összefüggésben!) Ezeken kívül még szoros a kapcsolata a mohamedánok szent kövével, a Kabával (~Csaba!), amely egy mágneses tulajdonságú(!) meteorit („Csillag esik földre, jött éve csodáknak…”). Minthogy erővonalrendszerünk is mágneses természetű, az Atillával való kapcsolata kézenfekvő. Így a nagykirály számunkra – amennyiben erre méltónak bizonyulunk - valóban kegyelemként nyilvánul meg , mégpedig idő formájában. A mágneses jelleg viszont egy olyan helyzetben bizonyulhat szó szerint életmentőnek, amelyben – a pólusváltás következtében - átrendeződik bolygónk mágneses tere! Az viszont több mint figyelemreméltó, hogy az atillaságot a hagyomány tanúbizonysága szerint is továbbörökítő Szent László „ikre”, Géza herceg Képes Krónikánkban szereplő neve – GéLyS MaGNuS – hangalaki változata (mint Pap Gábor volt szíves figyelmemet felhívni) a MáGNeS PóLuSnak. A krónika váci szarvascsoda(!) témájú képén karöltve jelenik meg Szent Lászlóval, azaz ha szabad így fogalmaznunk, - már kétpólusként! A HaLMoK az eLMéLKedés kitüntetett helyei is, ahol, mint az anyai eMLőKön, a tej útján át, az ősök eMLéKezete hívható le, kelthető életre. (Hagyományunkban a holtak/ősök fülcsengéssel jeleznek az élőknek!). További titkokat is felfejthetünk, ha két kitüntetett tengelyünket a térbeli és időbeli működés vonatkozásában egymásra vetítjük! Már csak azért is bátran megtehetjük ezt, mert itt végig a létszintek közötti átváltódásról volt szó, ráadásul korunkra éppen e két tengely – a Tejút térbeli és a Vízöntő-Oroszlán jegyek időbeli tengelyének - egyre teljesedő átfedése kezdődött meg. Ez pediglen nem csak azt jelenti, hogy a Tejút teremtő energiáit ebben a világkorszakban a Vízöntő szűrőjén keresztül, tehát alapvetően hullámtermészetű formában kapjuk, magasabb szintű létformára sarkalló lelkesítő erőként, amelyre ráhangolódva és cselekedeteinket a teremtő aktuális parancsához igazítva a Szent Szellem által épülhetünk (ebben az értelemben beszélhetünk a Szent Szellem korszakáról), de jelenti azt is, hogy a halmok és velük ősi szent helyeink - éppen az előbbiek okán - újra visszakapják jelentőségüket. Amennyiben ezt a tényt nem ismerjük fel időben, akkor ezen energiák életet elpusztító aspektusát fogjuk megtapasztalni! Ha most e működés égi részleteit is szemügyre vesszük, mindezek célja is körvonalazódik. Arról már tettünk említést, hogy a Vízöntő rendhagyó módon nyilvánul meg, amennyiben saját idővel nem rendelkezvén, ezt a két szomszédos jegyből (Bak és Halak) gazdálkodja ki úgy, hogy ráterülve e két égi szomszédra, két síkhullámot alkot felettük, ezzel két téri dimenzióval gyarapítva saját négydimenziós téridejüket. Emiatt e téridő-szakaszban az idő szükségképpen összezsugorodik, amit mi az idő felgyorsulásaként tapasztalunk meg, minthogy ott, ahol „normális” esetben a Vízöntő jegynek kellene lennie, „időszakadék” tátong, azaz egy dimenzió-váltás következik be! Ez az esztendős változásrendben is jól megtapasztalható az arra érzékeny egyén számára, de különösen a precessziós menetben válik meghatározóvá, mégpedig itt már az egész emberiség számára, mégpedig testig hatoló tapasztalásként. Nem véletlen a figyelmeztetés ugyanis: „hús és vér nem örökölheti Isten országát!” Természetesen az átellenes oldalon, az Oroszlán tájékán az idő „megnyúlásával” számolhatunk, azaz mintegy állni látszik az idő (aranykor!), ami úgy valósul, hogy e jegy dekanátusai (tíz napos egységei) szakaszosan átcsúsznak a két szomszédos jegybe. Ha most a dekanátusi rendet is figyelembe vesszük, akkor egy nagyon fontos észrevételt tehetünk: az Oroszlán-Vízöntő tengely is kirajzolja a Tejutat! Csakhogy ez nem a valóságos, azaz térbeli, tehát az égbolton beazonosítható Tejút, hanem egy időbeli/!/ Tejút! És e kettő kerül napjainkban egyre inkább fedésbe egymással! /lásd az ábrát!/
Az is jól látható, hogy az időbeli Tejút éppen fordított helyzetű a térbelihez képest, amennyiben szétágazása nem a Nyilasnál, hanem az Ikreknél érhető tetten (természetesen dekanátusi léptékben). Amikor e két tengely fedése teljessé lesz, különleges helyzet áll elő. A térbeli és időbeli Tejút átfedi egymást, ami azt jelenti, hogy a térbeli és időbeli működést generáló erők kerülnek egymással fedésbe, vagyis a téridő lenullázódik! Mégpedig éppen ott, ahol az ítélet-helyzetet jelző két Mérleg-dekanátus van! Ekkor a Nyilas csillagkép a két Ikrek-dekanátussal, az Ikrek csillagkép az Oroszlán jegy Nyilas-dekanátusával épp fedi egymást, ami a csillagmitológia „játékszabályai” szerint a szellemiség és a testiség átfedését, vagyis közvetlen átváltódását jelzi egymásba, azaz: a szellemből test, a testből szellem lesz, ami pedig maga az örök test, vagy fénytest!" http://www.magtudin.org/Born%20Gergely%20-%20Atilla.htm
Gönczi Tamás szerint az "élő táj"-al, vagyis a Pilissel párhuzamba állítható a Yucatán-félsziget, a maják birodalma, ahol egy nép tűnt el, vált fénnyé a legendák szerint (26. o.)
Nos Attila, akárcsak Tutanhamon a múlt-jelen-jövő-be, vagyis az időtlenségbe lett eltemetve, ugyanis az anyag birodalmában, az anyagi Univerzumban a lélek testbe van zárva, a tér és az idő foglya.
Tutanhamon sírkamrájában található üzenetet a jövő számára Cotterell kapcsolatba hozta a 2012-es napfoltciklus maximumával és a maja naptár lejártával. Számos kutató ezt az időpontot nevezi az átmeneti időszak, a 42 hónap keztdetének, mikor egy bizonyos útelágazáshoz ér az emberiség. Tutanhamon napsugár gallérján 398 gyöngy és 2 fémlemez lett elhelyezve, melyek így 400-at adnak ki. A 400-at pedig a napsugár gallér 360°-ával megszorozva 144000-et kapunk. Érdekes, hogy a 6 sorból álló napsugár gallérban a gyöngyök száma soronként 49-49-37-76-77-110, vagyis a 6. soré a 110, mely a legtöbb gyöngyöt tartalmazza. Meglepő és érdekes az is, hogy Tutanhamon kapcsolatba került a 110-es számmal 2011. április-májusában, ugyanis ez az időpont szorosan összekapcsolódott a 2012-es év végével (110-es cikkek alatt megtalálható). A 110-es szám az angolban pedig a TÉR ÉS IDŐ (TIME AND SPACE = 110) gemátriai megfelelője. Maurice Cotterell szerint (Tutanhamon próféciái) az első 6 csakra (6 gyöngysor/Tutanhamon napsugár gallér, Tutanhamon a 144. a sírban) szirmainak száma 144, a hetediké pedig 1000, melynek szorzata 144000. A misztikusok szerint, amennyiben az energiaközpontok egyensúlyban vannak, a csakrákból kisugárzó pozitív és negatív energiák, az ida és pingala kiegyenlítődnek. A test diffúz energiái egyesülnek (Szusumna), és a gerincvelőn át a fejtető csakrába áramlanak, megforgatják az 1000 szirmot, és fénnyé alakulnak. Az adeptus ekkor tiszta fényt sugároz magából. Ez azt jelenti, hogy az ember ekképp fénnyé, (kisbetüs) istenné válhat, egyikévé a kiválasztottaknak, kiknek "144000" van a homlokára írva. A fejtető neve pilis, amely maga a hetedik csakra, a koronacsakra, aminek neve az óind tradícióban Szahaszrára csakra, vagyis EZERSZÍRMÚ, aminek Magszíne az aranyszín. A Szahaszrára csakrában elérhető maga a halhatatlanság. Ha valaki eléri ezt a csakrát, az ismeret, a megismerő, a megismert tárgy mind eggyé és felszabadulttá, fénytermészetűvé válik.
Bruce Cathie fénysebességre vonatkozó számértékéből (144000 szögperc/s) Cotterell kiszámolta, hogy a fény a Földet 6.66-szor kerüli meg egy másodperc alatt. A 12-es tömegszámú szénatom 6 protont, 6 neutront és 6 elektront tartalmaz. Graham Hancock is leírja (Istenek kézjegyei 165.o.), hogy a teotihuacani Nappiramisnál napéjegyenlőségeknél egy árnyék fut végig a nyugati homlokzat alsó lépcsőin, mely a teljes árnyéktól a teljes megvilágításig 66.6 másodpercet vesz igénybe.
Vagyis az anyag, miként a katarok hitték, maga a gonosz, a negatív, míg Isten, a Fény világa a pozitív, ahová a negatív anyagnak vissza kell térnie. Az élet maga az iskola, az Univerzum (Egy verziója, Universe/Világ-EGYETEM/University), ahol az Istentől/Fénytől elszakadt lelkeknek tanulniuk kell, hogy ki tudjanak kerülni a karma kötelékéből, visszatérhessenek a Fénybe, maguk is fénnyé váljanak. Testünk és érzékszerveink visznek kísértésbe bennünket, a test az, amely vágyakozik, mely csak lemondással, mások iránti szeretettel, megértéssel küzdhető le. Elődeinket, a Szkítákat is úgy ismerteti a hagyomány, hogy egyszerűségükről és vagyontalanságukról is nevezetesek voltak, miként "Tejjel és mézzel táplálkoztak - írta Justinus. A Trója környéki mysosokról (szkíta rokon thrák törzs) írta Strabon, hogy Poseidonios szerint Istenfélő jámborságból tartózkodnak minden élőlénytől, így a háziállatoktól is, vagyis mézzel, tejjel és sajtal élnek. Strabon ugyanott a tejevőket, kancafejőket és vagyontalanokat a szkítákkal és szarmatákkal azonosítja, kik keveredtek a thrákokkal.
KELeten, amerre a Nap KEL, volt egy ember, akit Budhának neveztek el, mely név csak egy jelző, ami annyit jelent felébredt/megvilágosodott.
Radics Géza - Eredetünk és őshazánk 87.o.:
Amerikában van két, Kanadában egy Buda nevű helység, elnevezésük története bizonytalan, de valószínü, hogy magyaroknak van hozzá valamilyen köze. Nem valószínü viszont, hogy a középafrikai Budát magyarok alapították. Ugandában van Budalin, Indonéziában Rabuda, Raundában és Burundiban Budahunga nevű hegy, mely vidékén ilyen nevek találhatóak: Biabátor (falu), Bihari (folyó), Csángó (sziget), Csóka (patak), Csongor (patak). A legérdekesebb viszont Ausztrália északkeleti csücskétől keletre eső Laughlin szigetcsoport egyik tagjának, Budaduna nevű kis szigete (Lásd: a déli félteke 153. hosszúsági és a 9. szélességi kör délkeleti szögletében.)
Érdekes egybeesés ez a 153-as és 9-es szám a Dunával és Budával.
Berzsenyi Dániel: Prózai művek 281. o.:
Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sőt örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt többet találtam, mint kerestem, elannyira, hogy csakhamar általláttam azt, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja.
A pártus királyok fejükön viselték a koronájkra illesztett sólymot, annak jeléül, hogy Istentől rendelt hivatásuk a Szent Sólyom által megerősödött, bizonyítást nyert. A Pártus Birodalomban Jézust a "Fény Fiának" tekintették, akit évezredek óta a Szent Sólyom, a Turul jelképezett. Az edesszai sólymot Gönczi Tamás a "mennyei birodalomba" vezető Jézusként írja, akinek igéjét az "üdvösség kulcsának nevezik a gnosztikus evangéliumok. Jézus első jelképe Gönczi szerint nem a kereszt (Krisztus/Krszts/Keresztes), hanem a Szent Sólyom, mely nevet Jeruzsálem korábbi nevének is tartanak (Hierosolyma). Nyilvánvaló az összefüggés, hogy a Föld sötét erői éppen Jézus színeváltozásának napján, augusztus 6-án dobnak atomot a Hierosolyma névvel kapcsolatot mutató Hiroshimára, a felkelő Nap országában. Megemlítendő még, hogy az első nukleáris bomba robbantása a Trinity (Szentháromság) volt. A Trinity, Hiroshima és Nagaszaki robbantások 66 évre történtek a 2011-es évtől, mely a szívcsakra éve. A szívcsakra Magyarországon található, melynek hívószáma a 36-os, vagyis 6x6.