Hajnalhasadás

Párizs egyik leghíresebb emlékművét (melyet Napóleon rendelt meg 1806-ban) Napóleon Csillagnak nevezte, és Robert Bauval szerint megszállott volt a "sorscsillagához", a Szíriuszhoz, és nyilvánvaló érdeklődést mutatott Ízisz iránt. Ezek alapján elképzelhető, hogy ez a csillag a Szíriusz, a kutyacsillag volt. Párizs fő tengelyét Bauval szerint úgy tájolták, hogy két fontos vallási ünnepen a naplemente a tengely nyugati végére esik, míg a nyugati végén a Szíriusz csillag kel fel a Nappal együtt. Ez a tájolás megegyezik a Karnak-Luxor naptemlom-együttesének tájolásával. A Szíriusz a Napkirályok születésének volt az előhírnöke.
Az emlékmű tetejére egy hatalmas aranyozott ötágú csillagot terveztek. Erről a tervről az Arc De Triomphe múzeumban látható felvétel. A Szíriusz viszont felcserélhető a Vénusszal, aminek 5ágú csillag a szimbóluma, ugyanis a Vénusz renkívül lassan forog a saját tengeje körül a naprendszer uralkodó forgásirányával ellentétesen. Egy napja pontosan 2/3-a egy földi évnek, ami a zenei kvint arányának felel meg. Ez pontos összhangot teremt... úgy, hogy valahányszor a Vénusz és a Föld "csókot vált", a Vénusz mindig ugyanazt az arcát mutatja a Föld felé. 8 földi év pontosan 13 vénuszi évnek felel meg, a közben lopott 5 csók tökéletes ötszöget alkot, kihasítva az űrből.

Nos szóval a Diadalív része, a Párizs tengelyén elhelyezkedő tervezésnek, aminek része a Grand Arche, és a Concorde téri obeliszk is. A Grand Arche tetejére Jean-Pierre Rayaud zodiákust tervezett, hogy valódi párbeszédet kezdeményezzen az égboltal. Amint fent, úgy lent. Bauval-Titkos Jelek 595. old.