Hajnalhasadás

Elérhetőség: csillagszem999@freemail.hu ----------------További oldalak: http://csillagszeme.hupont.hu/ http://napcsillag.hupont.hu/ http://hatodiknapon.hupont.hu/

Nimrud/Nimród/Gilgames/NIB-ÚR a sumér ékiratokon IZ.DU.BAR (Isten lelkének született párja)-ként, vagy éppen SIPA.ZI.AN.NA (Ég hűséges pásztora)-ként jelenik meg. A KUS-i nép vérével testet öltött Nimródhoz (2/3-ad részt isten, 1/3-ad részt ember) száll le INANNA (akkád-babiloni Istar a sumer Innin, Inanna vagy Ninanna "az ég úrnője"), a Napisten leánya testet öltve, és megszüli a HUNOK és MAGYAROK (Hunor-Magor) ősnemzetségét

                     http://www.hajnalhasadas.hupont.hu/felhasznalok_uj/9/7/97813/kepfeltoltes/kicsi/inanna_szobor_mari.jpg?23803571

Badiny Jós Ferenc szerint, mikor a gonoszság elért egy szintet a múltban a födön ez a történés megismétlődött és Isten fia  a KUS-ok véréből (káld-hun-magyar-pártus) embertestet öltött. A hunok és magyarok Anya Istennője pedig mint Boldogasszony, Adiabani Mária pártus hercegnő öltött testet, Isten fiának emberi Édesanyjává válva.

Gönczi Tamás  - Nimród gyűrűje 58-60.old:" A mitikus megalitikus romok köveiről szóló számtalan arab, zsidó, szír, kánaánita, örmény legendák is az óriásokhoz, és azok uralmához kötik a hatalmas kőépítményeket. Ami igazán érdekes és különös a megalitkultúrák és az óriások kapcsolatában az, hogy nem csak a régi kelet vidékén található meg ez az egyértelmű kapcsolódás, hanem Európában is. Breton és francia legendák őrzik ezeknek az óriásoknak az emlékét éppen úgy, mint az erdélyi vagy éppen a délvidéki magyar néphagyomány.

Európa mitikus közepén, a történelmi Magyarország, a szakrális geográfia szerint európai agy felső "pilisén" megőrzött népi mitológiát őrző "felvidéki" magyar mesekincsben a hajdani óriások szent helyeiket egykor a föld alá költöztették. Mélyen le a "meleg és világos" birodalomba, mert keveréklényekből (szörnyekből) álló ellenségeik el akarták őket egykor űzni arról a földről, amit ők annak idején ajándékképpen leköltöztethettek az Égből ide le a földre. Ez a minden bizonnyal a mitikus történelem egy szeletét elmesélő "mese" igazán találó megközelítése úgy tűnik, mintha magáról a Pilisről beszélne...

A mese úgy folytatódik, hogy az óriásoknak olyan sokáig kellett lenn a mélybe vesztegelniük, hogy mivel éhesek voltak az általuk levitt hatalmas sziklatemplomokat porrá őrölték, és azt ették meg kenyér gyanánt. Majd hosszú-hosszú idő elteltével mikor már az ellenségeik elrepültek az ő kedves vidékükről, újra a felszínre jöttek. De csak egy rövid ideig tartózkodtak a föld e kiválasztott helyszínén. Kiválasztottak maguk közül egyet, egy nagyon erőset és hatalmasat, azt királynak hagyták meg itt a választott földjükön. Ujjára csillaggyűrűt húztak a hatalom jeleként, míg ők maguk visszatértek a csillagokba. Oda, ahonnan egykor az őseik jöttek ide a földre. De azt az egyet, a hátrahagyott királyt, a nagy királyt, aki a csillaggyűrűt kapta örökös hatalommal ruházták fel, hogy védje a népet és őrizze népének vidékét. Ők maguk pedig időről-időre vissza-visszatérnek, ahogyan az égi csillagok forognak fent a magas égen, hogy megnézzék a nagy királyt, vajon őrzi-e még ezt a csillagok jelölte, nagy régi népet.

Nimródnak az óriáskirálynak a népe (az a nép, amely az összes földi nép nyelvétől eltérő, nagyon régi, a magán- és mássalhangzók ritmikus váltakozásából álló ősi ragozónyelvet beszél és rovásul ír) egy a víztől, vihartól és a földnek hányatott mozgásától (földrengés) megkímélt, hegyektől védett vidékén (Kárpát-medence), Európa legendás közepén elterülő vidéket nevez otthonának. Ott, ahol az alvilág barlangjainak már régtől "lejárásai", földalatti bejáratai vannak. Ott ahol az ég olyan alacsonyan van, hogy az életfájáró a kék ég a kezünkkel is elérhető. Ott ahol nincs nagy meleg és nincs nagy hideg, az idő járásának olyan kijelölt ritmusa van, ami az embernek nagyon kedvező. Ott él ezen a csodás vidéken Nimród ősi népe. A magyar néphagyomány arról értesít minket, hogy az óriás-istenek (amilyen maga Nimród is volt a mítosz szerint) az égből szálltak alá egykor. Nem volt hatalom, ami le tudta volna őket győzni - ha az ő csatájuk az égben zajlott. A népi mitológia szerint Nimród itt a "felhőtlen egek fölött" talált magának feleséget. Ez az égi mennyegző, ahogy nyelvünk metafizikája is sejteti természetesen a mennyben zajlott."

 

Aradi Lajos: http://www.kincseslada.hu/pilis/content.php?article.109

"A „pilisi csillagkép” három fő hegyre épül: Árpádvár, Rám-hegy, Magas (Mágus) hegy. Ezek egymáshoz viszonyított elhelyezkedése pontosan megegyezik a 3 gizai piramiséval és természetesen az Orion övével."

 

Barabási László, "az emberiség története1/57. oldalán és 19. oldalától felvázol egy sor természetesnek nem nevezhető képződményt, mondjuk úgy tájrendezést a ősi honunkban. Megemlíti, hogy az egész Kárpát-medence 30-40 méteres mélységben tele van hatalmas kövekből épített házakkal, melyekben az ágyak méretei 3-4, sőt 7 méteres hosszúságot is elérnek, és ehhez szélességük is aránylik. Megemlíti az Orbán Balázs (Székelyföld leírása) művében szereplő félbevágott hegyet, amit "ISTEN SZÉKE"-nek, vagy éppen a Naskalat-ot, amit Nazca-val állítanak párhuzamba. Szerinte ezt a hegyet is valaki derékban elvágta. A második világháború idején pedig német nehézbombáók használták a helyszínt reptérnek. Táltos barátai szerint, akik bejárták az egész vidéket, a régmúltban a hivatalos (kitalált) történelembe nem illő rakétakilövőállások működtek a Kárpátokban. Milyen véletlen, hogy pontosan lakhelyem szomszédos településénél Harkánál is található egy ISTEN SZÉKE. Németül HIMMEL TRON-nak, vagyis ÉGI TRÓN-nak nevezik a helyszínt, ami persze még Magyarországon található így inkább maradok az Isten székénél. A helyszínt a térképen 365-ös számmal látták el. Milyen érdekes egybeesés, hogy az Énok (Henoch) nevű próféta, aki az égben járt és elragadtatott, vagyis most már "Istennel jár" 365 évet élt, miként egy évben is ennyi nap van. Egy másik helyszín lakhelyem környékén, a néhai őseink földjén, Burgenlandban is található egy helyszín, egy kis csúcsos dombocska, aminek tetejére a katolikus egyház egy szép nagy keresztet helyezett, mivel két gyermek egy égi küldöttel találkozott ott valamikor a múltban. Egy táblával örökítették meg az eseményt. A helyszín egy árnyalatnyit hasonlít földel betemetett emlékműre.Barabási említést tesz róla, hogy Ausztriában is található 3 piramis, amiről persze nem igen hallani. A cholulai piramis, ami 63 méter magasra és 420 méter talpvonalúra sikeredett, Xelhua óriás építette, amin Quetzalcoatl temloma állt. A katolikus egyház ezt a helyszínt is elfoglalta, mint megannyi más néhai pogány emlékművet.

Látható, hogy a mitológia az Orion csillagképét szorosan összekapcsolja a magyarok és hunok ősatyjával Nimróddal, aki lejött a Földre és emberként élt közöttünk. Természetesen egyiptomban az Orion Ozirisszel van összeköttetésben. Az Orion-Szíriusz-Nap Fény-Szenthármasságában pedig az Orion, az Ég Ura, aki "Atya Isten"-ként uralkodik, hisz az ég minden pontjáról látható.

Adrian Gilbert - Napkeleti bölcsek: " Az Orion ugyanúgy, ahogy Oziriszt, az egyiptomi fáraók "atyját" jelképezte, ugyanúgy jelképezi Jézus "mennyei atyját", akinek jobbján most már ott ül. Ez nem azt jelenti, hogy az Atyaisten maga egy csillagkép lenne, vagy Jézus a Nap, csak ismét a hermetikus tanítás "amint fönnt, úgy lent" helytálló. Úgy tűnik, hogy Jézus mennybemenetele, Illéshez hasonlóan, bonyolult módon kapcsolatban van az Orionnal, és az égboltnak az a része volt az, ahova hite szerint feljutott. Az Orion pedig most éri el az égbolton a maximális magasságát." stargate orion

Már-már feltűnőnek kellene lennie mindannyiunk számára az ellenszenv NIMRÓD, INANNA, JÉZUS-al szemben bizonyos népcsoporttól (ugyanez a helyzet Attilánál is). Ez a népcsoport volt az, aki a világra erőltette a Thimerosal tartalmú H1N1-es vakcínát, aminek higanytartalma a MAGYAR oltóanyagban 10-szeres mennyiségű volt a többi országéhoz viszonyítva. Vajon miért is?

Mint kiderült Nimród képes volt oda-vissza utazni Ég és Föld között, felépítette a bábeli tornyot (az építő a judeo-keresztény biliából kimaradt), Őt azonosították az egyiptomi fáraók atyjával Ozirisszel, uralkodott URUK felett, ami az egész sumér civilizáció központja volt és nem utolsó sorban mindenütt Szent épületeket/emlékműveket emelt vagy emeltetett, miként a Szfinx eredeti neve is HUN, aminél persze könnyen elképzelhető, hogy még régebbi alkotás, hisz Nimród felkutatta az előző korszak emlékműveit, alkotásait.

Egy másik történelmi személyiség, akire a judeo-keresztény biblia szerkesztői csupán 5 mondatot szántak ÉNOK (Henoch) volt, akinek neve annyit jelent a héber nyelvben: "beavatott", "értelmes", "okos". Az 5 pedig a beavatás száma. Az egyiptomiaknál Hénok volt a Nagy piramis építője, írja a földrajztudós és történész "Taki ad-Din Ahmad ben Ali ben al-Kadir ben Muhamad al-Ma Krézi" (1364-1442) Hitat című művében.  Däniken szerint Zaurit építette a gízai emlékművet http://videa.hu/videok/nagyvilag/dniken-giza-idegenek-muemlek-ozonviz-OnAwydBDyIt8dZmz , a tények alapján viszont a Kárpát-medencéből kirajzó mágus-királyok számos emlékművet hagytak az utókorra. A gízai emlékművek mellett található Szfinx eredetei neve pedig HUN, miként Nimród és népe volt az, aki a gízai emlékműveket emelte. A HUN nevű Szfinx elhelyezésének adatából pedig kiszámolható: A "hegy öreg embere" (ez a helyszín a sziklában egy faragott profil az USA-ban, New Hampshireben), Stonehenge (21600) , Shark Mound Bimini-nél (129000) , Seip Mound Ohio-ban, a bonni Go-Low kör (27000), a Lousiana-ban található SZEM a mérföld hosszú ARC-ban (32400), Mississipi-i Emerald domb és a  vörös Seneferu piramis Dahshurban (10,800),

http://www.hajnalhasadas.hupont.hu/felhasznalok_uj/9/7/97813/kepfeltoltes/kicsi/carl_munck_5400.jpg?22385951

Látszólag a Nagy Szfinxet úgy tervezték meg, hogy a szélesség és hosszúság tekintetében pontosan lokalizálták a helyszínt. Carl P Munck munkája által látható, hogy a Nagy Szfinx tekintetét nem keleti irányba tájolták , hanem a fokbetájolás egyfajta vízszintes irányszögére  (30 x Pi) vagy pontosan 94.24777961 északi fokra. Munck a Nagy Szfinxnél 5400-as rácspontértéket számolt ki. Ha elosszuk a Szfinx rácspontértéket a tájolás vízszintes irányszögével , kijön egy nagyon fontos matematikai állandó 5400 / 94.24777961 = 57.29577951. Ez a Radian állandó (kör/gömb geometriánál). Munck szintén meghatározott egy rácspontértéket egy mondhatni óriási, agyagból készített képmás maradványnak, amit "The Panther Mound"-nak neveznek Florida Everglades-ben. Ennek a macskaféle képmásnak a rácspontértéke Munck szerint, pontosan 94.24777961 . Egy szám, ami összekapcsolja az emlékművet a gízai Nagy Szfinx tájolásával. A Panther Mound hosszban egy mérföld fölött van, ami mint kiderült pontosan 5400 láb . Egy szám, ami  (ismét) összeköti a Nagy Szfinx rácspontértékével. 

Eriudu, ahová a "királyság alászállt az égből", a 30. szélességi körhöz közel épült, amennyire a Perzsa öböl mocsaras-vizes területei lehetővé tették. Héliopolisz is a 30. szélességi kör közvetlen közelébe épült, amennyire a Nílus-delta ezt lehetővé tette. Az Indiai-óceán partján szintén a 30. szélességi körön épült fel Harappa, a szent város. Perszepoliszt, ahol emberek egyáltalán nem laktak, csak a király és kísérete tavaszi napéjegyenlőségi napján való látogatására épült, az új év napjának megülésére, a perzsa királyok a 30. szélességi kör szomszédságában építették. Lhászát, a buddhizmus szent városát Tibetben szintén a 30. szélességi körön emelték. Gíza, az isteni földmérők kódrendszerének kiindulási pontját, ugyancsak a 30. szélességi körön határozták meg. Maga a Szfinx (HUN) a 30. szélességi körön egyesek szerint kelet felé tekint, mások, mint Munck szerint ettől egy csöppet eltérő irányba. Zecharia Sitchin HÉBER kutató és író szerint a zikkuratok és piramisok egyfajta "tájékozódási pontok", útjelzők voltak a Föld légterében utazó isteneknek. Ha ezt a célt szolgálta volna, minek az a sok-sok titkos kódolás az épületekben? Nem valószínübb inkább, mint ahogy a különböző forrásokból összeállított Henoch könyvében is szerepel, hogy: "Henoch, az igaz ember, akinek szemét az Isten kinyitotta, szólt így - mindezeket tőle hallottam és általa értettem meg mindazt, amit láttam, de nem a mai nemzedék számára, hanem azok számára, akik a messze jövőben elkövetkeznek". Ezek szerint egy olyan nemzedékhez szól az üzenet, akik kellő ismerettel rendelkeznek? egy olyan emberiséghez szól, akik kellő technológiai szintet elérve, meg is érti azt a sok-sok rejtvényt a, abban a kirakós játékban, amit ezek a mesterművek rejtenek?

Zaurit természetesen az arab utazó és földrajztudós Abu 'l-Hasszán Masz-Udi X. századi feljegyzésében, mint Szaurid özönvíz előtt 300 évvel élt király, Szahalon fia szerepel . Miután egy pap elmondta neki az álmát megmérette a csillagok magasságát, s kifürkészte, milyen eseményeket jósolnak és megépítette a piramisokat. A pap álma egyezést mutat ATLASZ-al, aki az égboltot tartja: "Álmomban egy nagy hegyen voltam veled, s azt láttam, hogy az ég egyre lejjebb ereszkedik, végül megérinti a fejünket, a nép pedig odasereglik és segítségedet kéri. Ekkor felemelted a kezedet, s igyekeztél megtámasztani az eget, nehogy leszakadjon. És én, látva ezt, úgyanúgy cselekedtem. És ekkor egy hang hallatszott az égből és így szólt - Az ég vissza fog térni megszokott helyére, miután 300-szot megfutottam utamat". Szauritot Ozirisszel azonosítják, egyiptomi nevén Uszir, aki a teozófusok szerint a piramisépítő Isneti Dinasztia egyik legnagyobb uralkodója volt. Ennek a mítikus ősegyiptomi dinasztiának volt a tagja Thot, akit Hermésszel azonosítanak. A XIII. században élt zsidó származású szerzetes, Gregoriosz Bar Kochba (arab nevén Abu 'l-Faradzs) a következőket jegyezte le: "Monják, három Hermész volt; közülük az első (Thot) Felső Egyiptomban élt, megjósolta az özönvízet, s mert félt, hogy a tudományok elvesznek, gúlákat épített, amelyekre minden művészetet és mesterséget felrótt, s azután eltemette a tudományok eme kincstárát, hogy utódai számára fennmaradjon".

Nimród pedig mint az írás is közli: "A REJTETT ÍRÁST FELKUTATTA, BETEMETETT NYOMOKRA BUKKANT, EMLÉKEK RÖNKJÉT EMELÉ KI, A HAJDANKOR ÖZÖNVÍZÉBŐL".

A szent hegy, a templom, a palota, a szent város mindiga föld középpontjai, a kozmikus dimenziók kapcsolatai. A zikkuratu akkád-babiloni jelentése: "az isteni szellem csatornája", sumer elnevezése "ES", melynek jelentése pedig: "Legfőbb", "legmagasabb", "hőforrás". Az "és" szó mind héberül, mind akkádul "tüzet" jelent. A Tűz pedig kapcsolódik a Nimród hagyományhoz. Paul A. LaViolette az "Ősrobbanáson túl" könyvében azt a következtetést veti fel, hogy Babilon városa a Tejút allegórikus megjelenítése. A bábeli torony tetejére, Marduknak épített templom pedig Galaxisunk középpontja. LaViolette szerint Marduk története Oziriszhez hasonlóan "a rend erőinek küzdelméről" és végül a káosz felett aratott győzelméről, a világ teremtésében kicsúcsosodó konfliktusról beszél. Adrian Gilbert is leírja, hogy bábel tornya a tetején elhelyezett Marduk szentéllyel a csillagok, de legfőképp az orion megfigyelésére lett építve. Ettől a magyar hagyomány egy csöppet eltér!

Magnus Magnusson írja (Ásóval a biblia nyomában): "Jeruzsálem a maga zsúfolt negyedeivel és szűk sikátoraival nem hasonlítható össze az i.e. 6. századi Babilon káprázatos pompájával. Ebben az időben Babilon volt az egész világ legnagyobb és legnagyszerűbb metropolisza. Éppen ez volt az, amit a héber írástudók sohasem tudtak megbocsátani, vagy elfelejteni, és Babilon neve az ő szájukon a fényűzést és bűnös érzékiséget jelentés kifejezésévé változott". Való igaz, hogy II. Sargon assszír király által deportált izraeli lakosság Babilonba érkezett, ahol fél évszézadig (i.e. 586 -538-ig) voltak "fogságban". Nagy részük Babilon bukása után (mivel olyan rosszul éltek) vissza sem tért hazájába. Sokak szerint Mózes törvénykönyve is a babiloni királytól Hammurapi-tól származik, ugyanis egy domborművön Hammurapi átveszi a törvényhozói megbízatásának dokumentumát Samas-tól (Napisten), pont mint Mózes a Sínain. http://hu.wikipedia.org/wiki/Jog

                                                     hammurapi samas

Hammurapi nem az első ismert törvénytár, csupán az igazságszolgáltatásnak és a törvénykezésnek a 3. évezredre visszanyúló hagyományait rendezte új paragrafusokba. Hammurapi törvénytervezeténél Mózes törvényeivel több ponton is párhuzamot mutat. Hammurapi idejében történt, hogy Babilon felépítette első Zikkuratját. Elképzelhető, hogy a biblia szerkesztői azért választották a bábel-torony történetéhez ezt a zikkuratot, mert a Teremtés könyvének, és Mózes 5 könyvének (Pentateuchus) további részének megalkotásához a babiloni fogság idején kapták az ösztönzéseket. Az épületet legutoljára Nagy Sándor próbálta meg újjáépíteni, de a feladat még neki is túl nagy volt.

Nos a judeo-keresztény biblia és Henoch könyve szerint Hénok 365 évet élt és felvétetett a mennybe, ami több mint valószínű, hogy nem valós érték, ez ugyanis egy évben foglalt napok száma. Az arab író Hitat művében benne szerepel, hogy: "Kiolvasta a csillagokból, hogy vízözön lesz. Erre Egyiptomban piramisokat építtetett, kincseket, tudós iratokat, mindent elrejtett bennúk, ami miatt csak aggódott, hogy elveszthet vagy megsemmisülhet, hogy ilyetén módon óvja és őrizze a javakat."

Henoch apokalipszise nem az akkori, elmúlt nemzedék számára íródott, hanem az eljövendő, a messzi jövőben élő generációnak, hogy felismerjék a lázadó "angyalok" cselekedeteit. És hogy mivel az Úr látószervel és értelemmel látta el az embert, észrevegye a jelenben zajló események jelentőségét, hogy tudja, közel van, már az ajtón zörget. Hénok volt az aki a lázadó angyalok és Isten közt közvetített. Nos a biblia 70 évet mutat, mint egy földi nemzedék átlagos hossza. Fröchlich Ida  - A QUMRÁNI SZÖVEGEK MAGYARUL könyvében szereplő Hénok könyv szerint pedig a lázadó angyalok 70 nemzedékre kerülnek bilincs alá a Föld völgyeiben. Hénok és Nimród fellépése a történelem színpadán Noé vízözönének korára tehető. A vízözön pedig i.e. 3000 körüli időpontra datálják, mint a maya időszámítás jelenlegi ciklusának kezdete is i.e. 3114. A perzsa néphagyomány az özönvízet i.e. 3103-ra datálja. A hagyomány szerint az globális özönvíz előtt 72 Napdiasztia uralkodott. Ez a szám megjelenik egyiptomban is Ozirisznél. Az első dinasztia pedig itt is i.e. 3000 körülire van datálva. Indiában a Mahábhárata szerint a Káli júga i.e. 3137-ben kezdődik meg. Kínában pedig az Nagy Özönvíz után érkezik el Fu Hszi császár i.e. 2950 körül. A változások könyvét, a Ji-King-et Fu-Hszi császárnak tulajdonítják. A 70. nemzedék pedig kb. az Illuminátus társaság megalapítása körüli időpontban járt le.

A hagyomány szerint Nimród volt az első király az özönvíz után, aki a mennyből jött le embertestbe. Hénok pedig, aki Ádámtól fogva a hetedik volt, emlékműveket hagyott a jövő generáció számára csillagászati és egyéb adatokat építve helyszínekbe. Az apokrif Jubileumok könyve szerint Énok volt az első a Földön született emberek közül, aki megtanulta az írást, tudást és bölcsességet kapott. Képes volt megmérni az égitestek mozgását, és megértette az üzenetüket is. Szabadkőműves szerzők szerint Énok a régmúltból való "isteni titkoknak a fennmaradását és következő nemzedékre szállását jelképezi". Emiatt lett Énok 365 éves. Ezen kőműves szerzők szerint a rendjük tudása Énoktól származik. Az már pedig egy másik tényező, hogy ezt a tudást jó vagy rossz célra fordítják (uralkodás vagy tanítás), vagy pedig, hogy éppen egy magyar városból Hierosolymából, a mai Jeruzsálemből szerezték meg a Tudást.

Énokhoz Bunyevácz Zsuzsa szerint feltűnően hasonló Hermész Triszmegisztosz, akinek művét a Hermetika néven ismert szöveggyűjteményt több szerző jegyezte le. Hermész volt a görögök Thot-ja, mitológiájukban pedig Hermész Zeusz és a Plejádok egyik tagjának Maia-nak a gyermeke. Úgy tartják hogy Hermész Triszmegisztosz ennek görög Hermésznek és az egyiptomi Thotnak az összemosása, összeolvadása. A bibliai Énokhoz hasonlóan Énokhoz hasonlóan legendás alak, aki lejegyezte a vízözön előtti időszak bölcsességét és ismereteit és megőrizte a jövő számára. Feltalálta a hieroglifákat, megismertette az emberiséggel a geometria és az építészet tudományát és nem utolsó sorban úgy tartják ő inspirálta a piramisok terveit. A különböző népek más-más elnevezése abból adódik, hogy az ókorban a neveknek jelentése volt, így másképp is nevezték ugyanazt a személyt. Hermészt keresztény és muzulmán tudósok a bibliai Énokkal azonosítják. A Teremtés könyve szerint Noé egyik fia Hám, az ő fia Kus, az övé pedig Nimród. Az 1610-ben keletkezett Wood-kézirat szerint a "nagy Hermerius fia volt Kusnak". Mások szerint pedig Thot a bibliai Hámmal azonos. Az 1607-ben írásba foglalt Inigo Jones kézirat szerint pedig Hermész Kus unokájával azonos. Thotnak 42 könyve volt, ami tartalmazta a mágia tudományára vonatkozó feljegyzéseket. Grandpierre Attila szeint pedig "Királyi mágusok ősnépe a Magyar". A 42-es a FÉNY-hez kapcsolódó szám. Nimród pedig a FÉNY vallását vallotta. Énok-Thot-Hermész-Nimród mind-mind az égi és földi tudás birtokosa, ismerik a csillagok bölcsességét és minden rejtett dolgok atyjai. Tudását mindegyik kövekbe fektette/véste. Nimród esetében ez a "TUDÁS KÖVE". Hermésznél pedig smaragdtábla, vagy éppen "bölcsek köve". Mindegyikük kapcsolatban van Istennel, tőle kapja tudását, amelyet aztán kőbe vés, mint a mayáknál és olmékoknál is tapasztalható. A sémi törzsek jelenléte az újkőkorban Mezopotámiában és Keleten nem mutatható ki, így kizárható Énok zsidó származása is, annak ellenére, hogy Énok könyve lejegyzése származhat tőlük.

Nimródot a biblia összefüggésbe hozza Erekkel - URUK bibliai neve -, ahol Enmerkar uralkodott. Enmerkart leírják EN-MER-KAR, EN-ME-ER-KAR, de a Nippurban fellelt 1914-ben publikált sumér királkylista a nevet EN-ME-ER-RU-KAR alakként közli. A KAR szótag a sumér nyelvben VADÁSZ-t jelent, így a név jelentése EN-ME-RU A VADÁSZ. A Genezis szerkesztője több mint valószínű, hogy ékírásos szövegek alapján dolgozott, így az "ENMERU a Vadászt" héberül - mivel a magánhangzókat csak az V. századtól jelölik - N.M.R mássalhangzókkal rögzítette. Ez alapján a következőt kapjuk: "N(i)MR(u) a vadász" (Mózes I. 10/9-10). Nimród építette Bábelt, ahol a nyelvek összezavarodása történt. Korábban, mielőtt Nimród nyelvét beszélte volna az egész földkerekség (Mózes I. 11/1), több nyelv volt a Földön (Mózes I. 10/5). Nimrud nyelve pedig a Mag népének nyelve, a MAH-GAR volt, miként ő volt a HUN-ok és MAG-yarok ősatyja. A júdai teológia, a Talmud (Parachim 91. a. lap. Rasi) Jézust fajilag és származásilag félreérthetetlenül Nimrud fiának mondja. Az "Emerkar versengése Aratta urával" című eposzból tudjuk, hogy a sumér (magyar) uralkodó szent negyedet alakított ki Urukban és templomot épített Eriduban. A sumér királylistában azt olvashatjuk, hogy Enmerkar építette Urukot (az Özönvíz után újra), aki 420 évig uralkodott (42 = FÉNY). Nimrud is nagy építő volt és híres volt vadásztudományáról, mint Enmerkar és mindketten Sineár/Sumér földjén uralkodtak (Enmerkar ennek ellenére a 2. Gilgames pedig az 5. uralkodó volt a királylista szerint). A hosszú évszázadok során az uralkodók igyekeztek még pompázatosabbá tenni a várost, de úgy tűnik Gilgames mellett Enmerkart tekintették URUK legjelentősebb építőjének. Több irodalmi szövegből és az I. dinasztia korában Urukban uralkodó Anam király idejéből származó feliratból tudjuk, hogy Gilgames építette a nagy falat Uruk városa köré, amit a Gilgames eposz már az első sorokban megemlít. Kiszámították, hogy a 9km hosszú fal 400 hektár, vagyis négymillió négyzetméternyi területet zárt körbe. A fal maradványainak kormeghatározása miatt pedig Gilgames időbeli besorolásával is probléma merült fel.

Mít ír ezzel kapcsolatban Gönczi Tamás: "Nem tudjuk hitelesíteni, hogy mikor élt a mitikus Nimród király. Azt viszont tudjuk, hogy az Ószövetség említést tesz Nimródról. A magyar és az ószövetségi hagyomány azonban csak a nagy király nevében egyezik meg. Az ószövetségi Nimród kora viszonylag pontosan behatárolható, a magyaré biztosan korábbi, de pontosan nem ismert. És ami még érdekesebb, egyedülálló a világban, az, ami a magyar mítoszokban az Árpád-háznál történik: a mítosz belép a történelembe. Ha az európai királyi dinasztiákat nézzük, látjuk, hogy próbálnak mitikus gyökeret találni királyi családjaiknak, a mi néphagyományaink pedig Nimród őskirályunkig vezetnek, aki jó szándékú, megbecsült király. Az Ószövetség csak megemlíti, többé nem tér vissza rá, nem tesz hozzá, nem foglalkozik vele részletesen. Az ott megrajzolt kép feltűnően különbözik a mi Nimródunktól: a mi hagyományunkban jó szándékú, óriás király, aki a világ első királyságát alapítja meg, dinasztiát alapít, de semmiképpen sem olyan, mint az Ószövetségben: akarnok, zsarnok. Benedek Elek érdeklődését is felkeltette ez a különbözőség. Felvetette, hogy a magyar mesekincsben és mitológiai hagyományban fellépő Nimród lehet, hogy nem azonos az ószövetségi Nimróddal, illetve lehet, hogy azonos, de valamilyen ok miatt különféle megítélés alá esik. Elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy az ószövetségi király időeltolódás kapcsán a korábban már létező Nimródnak csupán egy későbbi reflexiója. Feltűnő, hogy a mi mitológiánkban, eltérően másokétól, az Orion nekünk nem tájoló pont, hanem otthon. Orion az otthona Nimród királynak, otthona Csaba királyfinak. Égi otthon, égi központ. Nálunk nincs kapcsolata az egyes földi helyekkel olyan direkt módon, mint például az egyiptomi piramisoknál megfigyelhető. Az Orion az egész világon egyfajta kijelölő pont, csak nálunk otthon. Különös a viszonyunk hozzá. A "fényes otthon" és az úgynevezett fehér kereszténységünk között kapcsolatot kell feltételeznünk, ez utóbbi az Árpád ház kihalásával megszűnt. (Ismeretes, hogy a fehér kereszténység se nem római, se nem ortodox, hanem speciálisan magyar volt, és a fénymítosznak fontos szerepe volt benne.) "

A Genezis szerkesztője egy "másik" nagy építőt is beszúrt a Mózes I. 417-hez, nevezetesen ÉNOK nevét (Károliban Hánokh), ami mint kiderült annyit jelent: értelmes, okos, beavatott. A szöveg szerint Káin miután nemzé Énokot, várost épít és ezt fiáról nevezi el. Robert Wilson rámutat viszont, hogy a bibliai fordítás félrevezető, és nem Káin, hanem Énok a városépítő, ugyanis az eredeti, héber változatban nem megállapítható, hogy ki is alapította a várost. Ezek alapján következik, hogy Énok által épített város fiáról, Irádról lett elnevezve. Ez volt az első sumér város Eridu. Hogy Énok volt az építő, arra már 1883-ban rámutatott Karl Budde. A Mózes I. 4/2 egyébként Káint földművelőnek és nem építőnek mutatja be. Az Irád név viszont az ősi URU-DU(G) város nevéből származik, melyben az URU (Eri) azt jelenti "város". A bibliai írnok zavarát az okozhatta Énok nevének beszúrásánál a Mózes I. 4/17-hez, mert az Özönvíz utáni első várost (Uruk), Énokról nevezték el, ugyanis Énok eredeti sumér neve Unuk vagy Unug. De az is elképzelhető, hogy csak nyilvánvalóvá akarta tenni, mely városról van is szó. Leonard Woolley által feltárt UR város neve sumérül lolografikus írásban URU.UNUKI. Ezt az akkádban Urummá, majd a sémi/héber nyelvben URU/UR-rá rövidítették. Az UR szó azt jelenti "város", de az eredeti URU-UNUKI az "UNUKI/ÉNOK városa"-ként fordítható. A Hammurabi dinasztia genealógiája és az asszír királylista részletes vizsgálata során az első mezopotámiai uralkodók és a bibliai, Özönvít előtti pátriárkák neve között egy sor jelentős nyelvi "egybeesést" találunk.

Az, hogy a héberek ellenszenvet viseltettek Nimróddal szemben leírja a "Héber mítoszok" könyvében a Graves-Patai páros. Leírják, hogy: "Nimród hebralizált neve (a "lázadni" jelentésű marod igéből) megerősíti azt a hiedelmet, hogy gonosz ember volt". Vagy a másik: "A dölyfössé vált Nimród gőgjében több gonoszságot celekedett, mint bárki emberfia a vízözön óta. Kőből és fából bálványokat emeltetett, amelyeket mindenkinek imádnia kellett. A fia Mardon még nála is gonoszabb volt - innen ered a mondás: gonosz szülők, gonosz gyermek. Nimród és népe emelte a Bábel tornyát, fellázadván Isten ellen. Az volt a szándékuk, hogy a toronyról megtámadják az eget, elpusztítják Istent, és helyette bálványokat állítanak fel."  Nagyjából ez szerepel Josephus Flaviusnál is. Nála is Nimród építi az első zikkurátot.

Nem árt észben tartani, hogy a Nimród/Nimrud nevet a biblikus sémi népek alkották olyan formává, amit a Genezis tartalmaz. Én-Lil a Káldeusok Istene "NIB-ÚR"-nak nevezte fiát. A héberek által megváltoztatott című eposzban Nimród utánajár az élet egyik nagy rejtélyének, hogy miért is kell meghalnia az embernek. Az útja során Utnapistimmel (Noé) találkozik, aki elnyeri az örök életet. Ez a bibliában úgy szerepel, hogy a vízözön előtti személyekhez odaírják, hogy meghalt (Mózes I. 5/5, 5/8, 5/31), az utána levőkhöz, akikkel Isten szövetséget köt, azokhnál ez a kijelentés nem szerepel. Isten a szövetség jelének a szívárványt választja, aminek legmagasabb pontja 42°. A szívárvány másik fele természetesen az ember a földön miként a Mózes I. 9/13 is leírja: "Az én ívemet helyeztetem a felhőkbe, s ez lesz jele a szövetségnek közöttem és a föld között". Az égre rajzolt szívárvány félkörívét az ember, az élet zárja teljes körré, ugyanis a chakrák színei a szívárvánnyal ellentétes sorrendűek, miként Isten a FÉNY helyezkedik el a középpontban (fehérből bomlik szét az összes szín), egyszóval minden "mélyén" megtalálható Isten. Nos Noéval találkozik Gilgames az eposz szerint és megvilágosodik. A hagyomány szerint pedig feljárt az égbe, ahonnét TUDÁS-t hozott le a Földre. A magyar néphitben jó szándékú, megbecsült király, nem akarnok, zsarnok, mint a héberek/sémik írásaiban szerepel - írja Gönczi Tamás. Nimródot a magyar népmesekincs toronyépítőként említi, de nem úgy, aki azért építi hogy onnan támadjon, hanem azért, hogy minél közelebb legyen az "égi királysághoz". Nem Isten ellen támad, hanem ISTEN-t, a FÉNY-t akarja megismerni. Nem uralkodni akart a népeken, mint a jelenkor királyai, vallási vezetői, hanem felemelni az emberiséget, megtartva a Tudást. Érdemes emlékeznünk arra, hogy őseink mindig a magaslatokra jártak imádkozni. Az ősi magyar hagyomány kerek tornyai karcsúak, de magas voltak, és azért imádkoztak a magasban, hogy közelebb legyenek Istenhez - írja Gönczi. A nyelv összezavarodásával is gond van, ugyanis maguk a héberek érkezésével kezdődött az összezavarás, ugyanis előtte Mezopotámia egy nyelvet beszélt, de ezt a sémi/héber nép nem értette. A 3. évezred 2010 tavaszi számában is megtalálható, hogy a bibliai nyelvzavarhoz magasabb erő jelenlétére nem volt szükség, miként azt a Genezis szerkesztői írásba foglalták. Bábelt, amit 1899-1918 között tártak fel, már korábban is ismerték, mivel a maradványokat rejtő dombot - a mai El-Hilla mellett - az arabok Bábilnak nevezték el. A szó ősi akkád formája a BAB-ILI (Isten kapuja). Bábel bibliai interpretálása, a népi etimológia egyik korai klasszikus példája, mely név szerint már az "összezavarni" jelentésű balal igéből származik. Ezt az összezavarást pedig a héberek újra és újra elvégzik, nemcsak Bábelnál, hanem az azt követő időszakokban beszivárgásokkal, ezzel téve tönkre azt, amit más népek felépítettek (könnyen elképzelhető, hogy ez a dolguk a földi létben). Babilon utolsó újjáépítője NABU-KUDURRI-UZUR több száz téglába vésés szerint, aki nem más, mint Nabukodonozor: "Elkezdtem magasra emelni az Etemenanki csúcsát, hogy az éggel vetekedjen" (Koldewey 192). Ebből érthető, hogy Mózes könyve is "égig érő bábeli toronyról" beszél. Marduk papjai azonban nem átvitt értelemben vették ezt, hanem szó szerint: a magas torony arra a célra szolgált, hogy tetejéről jobban meg tudják figyelni a csillagos ég titkait. Száraz időben ugyanis annyira poros volt Babilon levegője, hogy a földszintről alig lehetett látni a csillagokat. Az Etemenanki "égig érő csúcsa" azonban mindig a porfelhők fölött állt, közel száz méter magasan - írja Teres Ágoston a "Biblia és asztronómia" könyvében. Egyesek szerint a Nagy Piramis Gízában is csillagászati megfigyelőhely volt, akárcsak a Stonehenge és a többi, ember által készített óriási kőépítmény. Gíza esetében az földre vetített égbolt, vagy mint az Etemenanki esetében  „az ég és föld alapjainak/kötésének háza”, vagy éppen "Isten kapuja", ami az Oriont jeleníti meg. Egy skót csillagász, Charles Piazzi Smyth könyvet írt (Örökségünk a Nagy Piramisban van címmel) Kheopszról. Ebben megpróbált magyarázatot találni a Nagy Piramis földrajzi helyzetére, és rámutatott arra, hogy a piramis az északi szélesség 30. fokán található, az Egyenlítő és az Északi sark közötti távolság egyharmadánál, és pontosan az iránytű négy pontjára tájolták be. Smyth úgy vélte, hogy a Piramis mentén áthaladó hosszúsági fok alatt nagyobb kiterjedésű szárazföldek húzódnak, mint óceánok, ezért kijelentette: a Föld valamennyi lakható szárazföldjének a középpontja a Nagy Piramis belsejében található. A csillagász véleményét más tudósok is alátámasztották, amikor számításaikkal bizonyították, hogy a Nagy Piramis nem csupán Egyiptom, hanem az egész világ középpontjában fekszik. Bábel tornya is a világ közepe volt, sok más ember alkotta emlékművel. Ma általában a babiloni zikkurattal azonosítják Bábel tornyát. Ez a felfogás David Rohl szerint a babiloni fogság idejéből származik. A zsidók nap mint nap láthatták a babiloni tornyot, és talán úgy hitték, hogy Isten emiatt az építmény miatt fordult ellenük. A zikkurátot az I. babiloni dinasztia korában építették, és a tudomány mai állása szerint semmi nem bizonyítja, hogy a zsidók által leírt babiloni toronytemplom létezett volna a protoliterális kor előtt. David Rohl kutatása alatt rájött, hogy Eridu és Babilon valaha ugyanazt a nevet viselte. Sumerül mindkét várost Nun.ki-ként ("Nun helye") emlegették. Badinytól pedig tudjuk, hogy Babilonba Egyiptom is beletartozott. David Rohl is leírja:"a Genezis szerzője egyszerűen összetévesztette az azonos nevű városokat, és az ősi zikkuratot véletlenül Babilonba helyezte. Nos az arabok Bábelt Bábilnak nevezték, ami az ősi akkád BAB-ILI, vagyis ISTEN KAPUJA. Ésaiás 19/19:"Ama napon oltára lesz az Úrnak Égyiptom földének közepette és határán egy oszlop az Úrnak".

A bábeli nyelvzavar úgy, ahogy a Genezis összeállítója írta, nem sok értelmet nyer, ha már tudomásunkra jutott, hogy több nyelven beszéltek azt megelőzően is. Valószínüleg nincs másról szó, mint egy ősi sumér hagyomány félreértelmezéséről. Inkább vallási, mint nyelvi zavarról lehet szó a bibliai történetben, ugyanis az emberek korábban "ENLIL-t egy nyelven dicsőítették" (magyarban nyelvben még megmaradt, hogy ÉL AZ ISTEN, az él-ő szavunkban), másszóval egy vallás létezett, ez volt az aranykor hagyománya. Azzal, hogy egynyelvűnek írta le Síneár lakóit, elrejtette előlünk az özönvíz előtti kor vallási egységének igazi jelentőségét. Mózes monoteisztikus tanításait nehezen lehetett volna összeegyeztetni az ősök aranykorával, amikor az Atyaisten Enlil (az akkád Ellil és a bibliai Él) az anyaistennő, Ninhurszag, fiuk, Enki/Éa és számtalan kisebb istenség uralkodott a halandók felett. Az istenháromság képzete, bár sok ősi vallásban jelen van, nem képezte a zsidó teológia részét, és csak később, Szentháromságként a kereszténység elterjedésével vált dogmává. A korai sumér vallás egységét tehát helyi istenkultuszok váltották fel, minek következtében a világ zavaros, veszélyes hely lett. Ehhez kapcsolható az uruki korszakban kibontakozó temlomépítési láz. Az el-obeidi időszakot követően tűnnek fel a lépcsős, teraszos tornyok, melyek tetejére helyezik az Isten házát. Az ember, hogy Istenhez - aki az "égben/mennyben lakozik" - közelebb kerüljön, mesterséges hegyeket épített. Így alakult ki a bábeli torony története, ami Eriduban épült.
Meszkiaggasert, Kús-ként, Noé unokájaként azonosítják. Ő volt az első uruki király az özönvíz után. Az uruki uralkodók sorában ez olvasható a neve mellett: "Meszkiaggaser a tengerbe merült és a hegyekben emelkedett ki". Nyilvánvalóan a bibliai vízözönről szól a felirat. A királylista szerint Meszkiaggaser után Enmerkar következik, aki ezek alapján Kús fia Nimród, akinek eredeti neve NIB-ÚR. Enmerkar pedig bevezette Mezopotámiában az arattai istennő kultuszát, és templomot épített számára, az Éannát, az "ég házát".

 Most, hogy már nagyrészt feltárult a Kárpát-medencei nép szerepe a történelemben, egy már szerepelt írás LaVentánál: "I.e. 3114 augusztus 13-án kezdődött a Nagy Naptárkő nulladik éve az Atlanti óceán túlfelén. Az olmék építmények is megmutatják, hogy mekkora jelentőséggel bírt ez a dátum az ősi Közép-Amerika számára. Ősrégi fővárosukban, La-Ventában találjuk a legkorábbi példát egy olyan építészeti megoldásra, amikor az épület a horizontnak arra a pontjára néz, ahol a Nap minden évben augusztus 13-án lemegy. Közép-Amerikában folyton beleütközünk ebbe a dátumba, ugyanis az épületeket 2000 éven át ebbe az irányba tájolták. Ezen időpontban történt az "Első Atya" (HUN Nal Ye) égi utazása is."

A naptárkő dátumának lejártával világszerte pusztító földrengéseket jeleznek, amit Cotterell a Nap pólusváltásának tulajdonít, miként ez már számtalanszor megtörtént és újra meg újra ismétlődik. Az esemény világbirodalmak bukását és újak emelkedését hozza magával. Kárpát-medencei otthonunk pediglen, mint Gönczi Tamás is írja, ezen eseménytől nagyrészt védett zóna.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 109
Tegnapi: 412
Heti: 1 134
Havi: 7 806
Össz.: 2 467 311

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Kövek kódja és 2012 - 6
Hajnalhasadás - © 2008 - 2017 - hajnalhasadas.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: devil in a blue dress 1995 - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »